csütörtök, július 11, 2013
Észre sem vettem, de ahogy nőtt a gyerekeim száma (egyről kettőre) meg telnek az évek, és minden nap megharcolom az összes kis csatát a kisebbel, meg az összes egyre nagyobb csatát a nagyobbal, egyre lejjebb kerül a léc és hol nincs leszarva a nevelési elveim kábé 80 százaléka, a lényeg, hogy mindenki életben legyen este 8-kor.
Most például, hogy harmadik napja alszanak teljes nyugalomban egy szobában 2 órát ebéd után, olyan büszke vagyok magamra, mintha lefutottam volna egy maratont. Oda-vissza.
// bejegyezte: naiv @ 1:46 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]