hétfő, október 17, 2016
Jaj egyébként azt akartam mesélni (a női összetartásról), hogy eddig két ovis anyuka mondta, miután kiderült a kontextusból, hogy gyereket várok, hogy "...de tök jól nézel ki!" (a "de"-t itt értsd "ahhoz képest"-nek).
(Egyébként kifejezetten jóban vagyunk, és arról, hogy mindkettőnek van lánya, csak így szőrmentén teszek említést, mert nem akarok disszertálni.)
Én mindig csak a szülés utáni állapotokon parázok, nyilván figyelek, hogy ne 30+kilóval menjek szülni, de amúgy leszarom, ha két szendvicset eszem egy helyett, mert az esik jól.
Amúgy tényleg tökjól nézek ki, fényes a hajam, szép a bőrőm, és annyit nőtt a mellem, meg a hasam is már, hogy az új arányaimmal nem tűnik fel a nagy seggem, ami a terhesség előtt is nagy volt (Mici szerint 1900-as, ez volt a legnagyobb szám a 5,5 éves univerzumban, nagyon röhögtem rajta, amikor bedobta, hogy "olyan nagy a feneked anya hogy 1900-as!").
Hízni egyelőre (17. hét) 3 kg-t híztam, ebből 2 kg egy hét alatt jött fel, amikor leraktam a cigit, mert ugye ez egy ilyen kevésbé tervezett gyerek.
De ez az elnéző "de" annyira ékes példa arra, mennyire szarfejek tudnak lenni egymással a nők, hogy még ilyenkor se bírják ki, hogy egy pöttyet oda ne szúrjanak.
Hát én meg leszarom, hogy nagyseggű háromgyerekes mama leszek-e, vagy a harmadik után is visszafogyok versenysúlyra - "ahhoz képest" kurvajól érzem magam terhesen, most, hogy már nem akarok egyfolytában hányni.
// bejegyezte: naiv @ 1:28 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]