szombat, november 19, 2005

Mosogatás közben is a vicces közös főzések járnak az eszemben, az ehetetlen angol kaják, amiket olyan büszkén prezentált, amikor még vicces volt, hogy főzünk, hogy főz. Új és izgalmas volt, hogy közös a háztartás, és együtt jártunk bevásárolni, és megmentettük a jukkát, hogy aztán Zorka újra kezelésbe vegye hetekkel később, és nem tudtam levinni a szemetet, amikor elutazott, mert nem adott kulcsot a kukás ajtóhoz és csináltatni kellett.

Nem akarom elfelejteni ezeket. És emlékezni sem akarok rájuk.
Hiányzik. Nagyon.

Nem akarok visszaszokni a szingli létbe. Nem akarok megint a saját rigolyáimnak élni.

Megjegyzések:
hogy vagy?
 
hát, leginkább így... de túlélem, ne aggódj :) este dobok mélt.
 
írok ám majd, csak előbb pl hajmosáshoz meg nem este 9-es hazamenéshez jussak el :(
 
Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]