kedd, április 25, 2006
Mr. Simpson a hétvégén megkérte a kezemet.
Mivel ezt egy autóban tette, a körúton, és a fogalmazásnak egy, csak az ő számára érthető módját választotta, elcsesződött a pillanat. Nem mondtam igent.
Viszont legalább azóta van miről filozofálnom. Hogy megkérték a kezem. Az enyém. Valaki azt akarja, hogy a felesége legyek. Én.
Pedig én most érettségiztem. Épphogy második éve húzom csak a diplomámat.
Olyan jó lenne tudni, hogy komolyan gondolta-e. A pillanat annyira elcsesződött, hogy az utána következő néhány óra is így tett, és én sosem fogom megtudni, hogy komolyan gondolta-e.
Ő vajon tényleg készen áll erre?
Nem hagytunk ki néhány lépést?
Lesz egy olyan pillanat, amikor majd úgy érzem, hogy készen állok erre?
Az életem egy film.
Mivel ezt egy autóban tette, a körúton, és a fogalmazásnak egy, csak az ő számára érthető módját választotta, elcsesződött a pillanat. Nem mondtam igent.
Viszont legalább azóta van miről filozofálnom. Hogy megkérték a kezem. Az enyém. Valaki azt akarja, hogy a felesége legyek. Én.
Pedig én most érettségiztem. Épphogy második éve húzom csak a diplomámat.
Olyan jó lenne tudni, hogy komolyan gondolta-e. A pillanat annyira elcsesződött, hogy az utána következő néhány óra is így tett, és én sosem fogom megtudni, hogy komolyan gondolta-e.
Ő vajon tényleg készen áll erre?
Nem hagytunk ki néhány lépést?
Lesz egy olyan pillanat, amikor majd úgy érzem, hogy készen állok erre?
Az életem egy film.
// bejegyezte: naiv @ 7:11 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]