péntek, május 30, 2008

Na, az van, hogy Cterv doktornő kimerítette az összes nem invazív lehetőséget, hogy rájöjjön, mi van, úgyhogy most még kapunk egy kis haladékot, aztán befekvés, altatás, kisműtét.
A héten még felcsillant egy halovány kis reménysugár, egy okocska, de aztán gyorsan visszatakarodott a sötétbe az is, én meg vagyok olyan fasz, hogy nem tanulok semmiből és egyből reménykedem. Aminek mindig az a vége, hogy én bőgök, Mr. Simpson áll, és minden idegszálával szeretne valahogy segíteni, de hát ugye az én testem nem működik rendeltetésszerűen, nem az övé, és mivel senki sem tudja, hogy mi is nem működik rendesen, tovább várunk.

Ma Apa jött elő a szájbarúgást érdemlő témával, csak más köntösbe burkolta, hogyaszongya, lazíts, meg egy kis életmódváltoztatás (hát faszér úszom újabban heti két kilométert?!), és ilyenkor annyira mondanám neki, hogy ne legyen okos a partvonalról, csak ránézett Anyára és már úton is voltunk, különben sem nő, de inkább nem mondok semmit, mert tudom én, hogy mindeki csak segíteni akar, de ilyenkor leginkább azt szeretném, ha mindenki eltakarodna a picsába. Az ember meg nem mond ilyeneket a nemző(hahaha!)apjának.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]