szerda, november 19, 2008

Este feljött a Gyerek, mert végül csak kisírta valakitől azt az iPodot, de valamiért az istennek nem tudott összeköttetést teremteni a laptopja meg az új eszköz között, és a családban ugye Mr. Simpson az egyik számtech guru (a másik a Leendő Sógorom, de ő programozómérnök [létezik ilyen?], és általában elég gyorsan kikészíti a delikvenseket, mert egy usb-t sem tud úgy csatlakoztatni, hogy közben ne kezdene hosszas fejtegetésbe olyan fogalmakról, amiket rajta kívül nem ismer senki, kivéve Mr. Simpsont, és akkor egy idő után ezek ketten valami földönkívüli nyelven kezdenek beszélgetni, de ez egy másik történet).

Szóval feljött a Gyerek, és életre keltettük az iPodját, és töltöttünk le rá új szoftvert, hogy a képek forogjanak, ha elforgatja az eszközt, és megtanultuk, hogy kell playlistet csinálni, és megmutattam neki, hogy lehet illegális tartalmakhoz jutni a neten (Mr. Simpson nem győzte hangsúlyozni, hogy a fájlcserélő programok használata törvénybe ütközik, a Gyerek meg vihogott, szerintem nem hatotta meg).

És végül felajánlottam, hogy túrja át a iTunes-könyvtáramat, hátha talál valamit, és tisztára sokkot kaptam, mert az én nagy és okos Gyerekem a legsúlyosabb mainstream poppot részesíti előnyben, se a rock, se az elektro, se az ambient, se az oldschool nem érdekli, csak a Justin Timberlékeket meg a Riannákat vitte (jó, tudom, ciki, de néha nekem is kell valami agyrágógumi), hát hogy lesz belőle rendes ember, ha Red Hot Chillit sem hallgat kamasz létére?

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]