naivdiva

Amúgy nagyon érdekes ülésünk volt tegnap a Pszichonénivel, mert elmeséltem neki az álmomat.
És akkor kérdezte, hogy az nekem ilyen fantáziám-e, hogy ikreink legyenek (mert a másik sírvaébredősben is ikrekkel voltam várandós, de azt el se mesélem, annyira horror volt), és hát igen, mindkettőnk szerint ultrapálya dolog lehet, ha ikrei vannak az embernek, nem hiszem, hogy kétségbe esnénk, ha úgy alakulna (csak alakulna már valahogy) bár így, hogy fantáziálni, nem szoktam róla.

Egyébként a beszélgetés nagyjából álomfejtés volt, tök érdekes, még sosem csináltam ilyet (kivéve, amikor M.-mel szórakoztattuk magunkat sok-sok évvel ezelőtt), leginkább asszociálni kellett az álomban felmerülő gondolatokra, bár arra sehogy sem tudtuk rájönni, hogy végülis, ki a fasz volt a rablógyilkos csávó. A végén abban maradtunk, hogy én aggódom Mr. Simpsonért, meg Mr. Simpson is aggódik értem, és a csávó a kettőnk aggodalmainak megtestesítője.

Egyébként tegnap megint hálát adtam, hogy van nekem a Pszichonéni, eléggé benéztem a béka segge alá az elmúlt napokban, most legalább újra nullán vagyok.