naivdiva

Eléggé úgy tűnik, hogy én leszek a Kislány, Akivel Minden Megtörtént, Ami A Meddőségi Centrumban Megtörténhet, Mégsem Lett Gyereke.
Mert nem lettem terhes, de ezen már egy mozdulattal lépek tovább (nem), viszont.
Délelőtt 10 órakor, amikor két és fél óra sorbanállás után bejutottam az OrvosDoktorhoz, kiderült, hogy amit a múltkor mondott, azt ő speciel nem úgy értette, ahogy én, vagyis, hogy lehet lombikozni, hanem nem értette sehogy, mert végig sem gondolta, mert ha végiggonolja, fel sem merült volna, hogy áttérünk a lombikra annak fényében, amit ma mondott. Mert ma azt mondta, hogy nem múltam el 35, és nincs orvosi ok sem, hogy ne csináljuk végig a 6 (mostmár csak 3) inszeminációt, tehát kezdhejük is a következőt, mert ha nem, akkor őt nagyon csúnyán megbünteti az OEP.
Most lehet jelentkezni: ismer valakit valakit, akinek az unokahúgának a testérének a keresztanyja a 3+ inszemtől esett teherbe? Mert én még nem találkoztam ilyennel, sőt nem is hallottam ilyenről.

Tényleg olyan érzésem van, mintha dirket szórakozna velünk valaki (tudom is, ki az: az Úristen) és mondjuk szegény Mr. Simpson arcát látnotok kellett volna, amikor megmondtam neki, mi az ábra. Ő egy olyan feleségre készült, akit azért kell támogatni, mert megint valami tökismeretlen dolog kezdődik, nem egy olyanra, akit azért kell nyugtatgatni, mert megint ugyanazt a szart kell végigcsinálni.

Ja, és azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az egy dolog, hogy 90 százalékig biztos voltam benne, hogy nem várok gyereket, de, azért közölhették volna kíméletesebben annál, mint hogy odajön az asszisztens és a váró közepén megkérdezi, hogy megjött-e már.